Következő publikációm témája a funkcionális analfabetizmus hazánkban. Maga a fogalom egy olyan műveltségi állapotot jelez, melyben az írás-olvasás képességének szintje kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és közlését. A funkcionális analfabéták nem képesek felmérni és megoldani problémáikat olyan szinten, mint azok, akik a megfelelő szintű képességek birtokában vannak.
Többek között megemlítésre kerül benne a PISA felmérés, a Literacy kutatás és Steklács János olvasási stratégiái.

Bővebben...

Olvasmányajánló 10-12 évesek számára

"Uniszex"

• Linda Sue Park: Min mester inasa
• Anna Fine: A kilencedik felhőn

Lányoknak

• Louis Sachar: Laura titkos társasága
• Christina Nöstlinger: Cseregyerek
• Katherine Paterson: A nagy Gilly Hopkins
• Részletek a Trapitiből
• Felix Salten: Bambi

Fiúknak

• Louis Sachar: Bradley, az osztály réme
• Louis Sachar: David nem hagyja magát
• Christopher Paul Curtis: Bud vagyok, uram!
• Frank Cottrell Boyce: Milliók

Gombos Péter: "Ó, mondd, Te mit választanál..."

Megszületett a következő publikációm, melynek témája: a gyermekek olvasási szokásai napjainkban. Múlt évben írtam már egy hasonlót ebben a témában, csak a mostani írásom jobban kiterjed a szülő és a pedagógus feladatára, illetve felelősségére. Továbbá arról is ejtek néhány szót, miként változtak meg az olvasott irodalmi karakterek az elmúlt időkhöz képest.
A Péterfi Rita által készített felmérést is összegzem pár mondatban (kölcsönzési szokások).

2009. március 28-án "Kötelező, közös, kölcsönös olvasmány -Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában" címmel előadást tartottak az OPKM dísztermében. A konferencia programja olyan témákat érintett, mint:

• meddig tartható fent az irodalomtanítás?
• a tanár felelőssége és lehetősége a kötelező olvasmányok kiválasztásában
• a magyar -és könyvátrostanárok együttműködésének fontossága
• kölcsönzési szokások a 10-12 éves gyermekek körében

Az előadások számomra érdekesek és gondolatébresztőek voltak.
Bővebb írásom megtekinthető a krono-n.

Szakdolgozati cím

Március 16-án le kell adni a leendő szakdolgozatom címét.
Elképzelések:

• A magyar gyermekkönyvtárak jövője
  

vagy

• A gyermekkönyvtárak helyzete és jövője Magyarországon
  

Mire jutottam...

Néhány sorban összegezném, hogy az elmúlt félév alatt mire jutottam. Vegyük sorjában:
A feladat az volt, hogy blogot készítsünk olyan témából, melyet alkalmasnak gondolunk az egyre közeledő szakdolgozat megírásához. Én először nem tudtam, hogy milyen témában tudnék részletesen elmélyülni. Elsőnek a "gyermekkönyvtárak Magyarországon" téma tünt kedvezőnek, de hamar felvetődtek más ötletek is, melyek a korábbi bejegyzésekben olvashatók. Aztán mégis ennél a témánál maradván, linkgyűjteményeket állítottam össze, az OSZK-ban forrásokat kerestem, a témámmal kapcsolatos szakdolgozatokat tanulmányoztam át stb.
A blogomba rendszeresen írtam friss bejegyzéseket és képekkel, videokkal tarkítottam az oldalt.
Időközben megszületett a három posztom is. Igaz, nem havi rendszerességgel publikáltam őket, hanem egy hét leforgása alatt. A három iromány a gyermekkönyvtári honlapok elemzését, gyermekek könyvtárba járási szokásait, végül pedig a gyermekkönyvtárak kialakulását és jövőjét tárgyalta.

És hogy végül mire jutottam?
Arra, hogy valóban ebből a témából szeretném megírni a szakdolgozatomat, hiszen egyrészt nagyon érdekes, másrészt már jócskán beleástam magam és sok hasznos információt sikerült összegyűjtenem. A különböző posztjaim közül nekem az első publikációm, vagyis a gyermekkönyvtári honlapok összehasonlítása tetszett a legjobban, ezért úgy gondolom, hogy ezen a téren maradnék a szakdolgozati téma kapcsán. Hiszen sok mindenbe még nem ástam bele magam kellőképpen, pl. a különböző honlapok keresési funkciójába, vagy akár a többi gyerekkönyvtár oldalába, mivel nem az összesset, csupán 19-et vettem vizsgálódásaim alá.
Azonban az olvasási -és könyvtárba járási téma is meglehetősen megfogott (akár nemcsak gyerekekre nézve). Ezen a téren azonban a szociológia tárgyát is behatóbban kéne tanulmányozni.

Harmadik poszt

Elkészült a harmadik posztom, melynek témája a gyermekkönyvtárak kialakulása, története és jövője. Publikáltam a kronon.

Hagyományos források

Gyermekkönyvtári témát érintő szakdolgozatok:

-Bölkei Zsolt: Magyarországi gyermekkönyvtárak és gyermekrészlegek honlapjai az interneten
Szakdolgozat ; Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar, 2006

-Schafarek Judit: Menedzsment tevékenység a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtárban
Szakdolgozat ; Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar, 2006

-Kondoros Éva Katalin: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban található Sárkányos Gyerekkönyvtár public relations tevékenysége
Szakdolgozat ; Szegedi Tudományegyetem (Szeged). Bölcsészettudományi Kar, 2007
Megjelenés: 2007

-Gereben Linda: Egy közművelődési könyvtár gyermekrészlegének munkája és marketingtevékenysége (FSZEK XII. ker.)
Szakdolgozat ; Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar, 2006

-Szalai Gabriella: Kiskunhalasi Városi Könyvtár gyermekrészlegének ifjú olvasói : könyvtártörténet, könyvtár-pedagógia, gyermekirodalom
Szegedi Tudományegyetem (Szeged). Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, 2006

-Cseporán Éva: A pápai Jókai Mór Városi Könyvtár rendezvényei
Szakdolgozat ; Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar, 2005


-Szederkényi Csabáné: A gyermekek könyvtári ellátása Dorogon
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (Szeged). [Könyvtártudományi Tanszék], 1996


-Oláh Rozália: Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely : a zalai gyermekkönyvtárak együttműködése
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar, 2003

Az általam írt posztok olvashatók a kronon:

Gyermekkönyvtári honlapok összehasonlítása

Gyermekek könyvtárba járási -és, olvasási szokásai

Második poszt

Megírtam a második posztomat, a gyermekek könyvtárba járási -és olvasási szokásainak helyzetéről.

Az írás azt a kérdést feszegeti, hogy a mai gyerekek (különös tekintettel a serdülőkorra) miért nem olvasnak, mit csinálnak helyette és mindezeknek mi az oka.

Okok, amiért nem olvasnak:

-nincs előttük megfelelő, ösztönző példa (a családban)

-az olvasást nem tartják érdekesnek

-más szabadidős tevékenységek kerülnek előtérbe, mint pl. növekszik a barátokkal eltöltött idő, a számítógép és a televízió használtának ideje (egyes források pl. azt emíltik, hogy a gyerekek úgy nyilatkoztak, 10 év múlva is úgy képzelik a mindennapjaikat, hogy este tévét néznek)

-nő az internethasználat, ami nem feltétlenül a hasznos oldalak böngészését jelenti, sőt, éppen ellenkezőleg (csupán chat, e-mail stb.)

-más elfoglaltságokra is hivatkoznak (pl. sok az iskolai feladat és nem jut idő az olvasásra)

-sokan nyilatkozták azt, hogy az olvasás nem örömforrás, csupán "muszájból" teszik meg, hogy kiolvassák az adott könyvet

Mit lehet tenni:

-a gyerekkönyvtár olyan intézmény legyen, mely: élményeket nyújt, figyelembe veszi a gyermek igényeit, kívánságait, több figyelmet fordít a szabadidős és szünidei programokra, az olvasást élményszerző, szórakoztató cselekvéssé teszi

-a példamutató környezet (olvasó családtagokkal) közreműködik a gyermek pozitív olvasási szokásainak kialakításában az iskola és a gyerekkönyvtár mellett

Gyerekkönyvtárosok írásai

A Deák Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtári részlegének oldalán nagyon jó és hasznos írások olvashatók a témában:
egyrészt Szakmai fórum , másrészt Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely

Honlapok összehasonlítása

Összehasonlítottam a linklistában szereplő gyermekkönyvtárak honlapjait.
Röviden annyit tudnék összefoglalni róluk, hogy kétféle véglet jellemző rájuk: vagy csak pusztán a tájékoztató jellegű információkra fókuszálnak (nyitva tartás, használat, beiratkozás, elérhetőség) vagy az alapvető információk mellett csupa olyan funkcióval szolgálnak a felhasználók számára, ami tetszik a gyerekeknek. Gondolok itt pl. pályázatok írásának lehetőségére, mesékre, versekre, játékokra, videókra. Ez utóbbi oldalakon gyakoriak a web 2.0-ás funkciók (zenék, fórumok, blogok, képek stb). Az már más kérdés, hogy a legtöbb helyen egyáltalán nem használják őket, pl. a fórumban mindenhol csak 1-2 bejegyzés olvasható vagy még annyi sem.
Van olyan oldal is, ami szerintem inkább felnőtteknek szól, hiszen a menüpontok nagy része abból áll, hogyan szeretessük meg az olvasást a gyerekekkel, illetve szakmai fórum olvasható rajta, s jóval kevesebb a játékosság.
Részletesebb kifejtés az első posztban várható.

Téma

Marad a gyerekkönyvtár téma, sikerült új linkeket találnom, illetve a témával foglalkozó könyveket és szakdolgozatokat is. Hétfőn irány az OSZK!

Az addig megvalósítandó feladatok:
-gyerekkönyvtárosok fórumát keresni
-az újonnan szerzett linkeket részletesen áttanulmányozni, összevetni a régebben gyűjtött gyermekkönyvtárak honlapjaival
-poszt megírása

Dilemma

Sajnos még mindig nem sikerült eldöntenem, hogy miről írjak. A gyerekkönyvtárak téma talán nem lenne jó választás, mivel fogalmam sincs, hogy azon belül miről írjak.
Amik felmerültek bennem: főúri könyvtárak, könyvtárügy illetve a magyarországi könyvtárak helyzete az Osztrák-Magyar Monarchia idejében, esetleg a határon túli magyar könyvtárak helyzete. Ez utóbbi jónak tűnik.

"A gyerekkönyvtárak célja elsősorban a gyerekek egyéni érdeklődésének a kielégítése legyen, az iskolai könyvtárak pedig maradjanak az oktatás kisegítő bázisai. A gyerekkönyvtári térnek, berendezésnek, s az állomány összetételének is jobban kell alkalmazkodni a gyerekek életkorához és igényeihez (pl. legyen tér a gyerekek manuális foglalkozásához, lehetőség a bábozásra, játékos foglalkozásokra, a számítógép-használatra stb.)"

/Sz. Kovács Mária: Gyermekkönyvtári szerepváltások Magyarországon a '90-es években/

Elképzelések

Még mindig nem sikerült eldöntenem, hogy a két téma közül melyiket válasszam. Igazság szerint még nem is nagyon ástam bele magam egyik témába sem.
- A gyerekkönyvtárak téma inkább szakirodalmi kutatásokon alapulna és képet adna a Magyarországon található gyerekkönyvtárakról. Számba venném kialakulásukat, szolgáltatásaikat, használatuk gyakoriságát stb. (Esetleg összehasonlítás is szóba jöhet egy másik ország gyerekkönyvtáraival szemben.)
- A másik téma viszont inkább személyesen felmért információkon alapulna. Ehhez szükséges lenne több általános iskola látogatása, ahol kitöltött kérdőívek alapján kialakulhatna egy kép a mai 7-14 éves korosztály olvasási szokásairól. A felmérés kibővülne olyan kérdésekkel is, mint a könyvhasználat, könyvtárhasználat (miért használják, milyen gyakorisággal, illetve ha nem, akkor miért nem stb).

Gyerekkönyvtárak Magyarországon / Gyerekek könyvtárba járási szokásai (ált. iskolás korosztály)

• Vagy a magyarországi gyerekkönyvtárakról adna képet (azok kialakulása, története, múltbeli és jelenlegi helyzete, használata)
• Vagy az általános iskolás korosztály (7-14) könyvtárba járási/olvasási szokásairól szólna